Bizonyos ipari tevékenységek végzéséhez Önkormányzati engedély, illetve hozzájárulás is szükséges. Ezt a működés megkezdése előtt kell benyújtani az illetékes Önkormányzathoz, az általa rendszeresített formanyomtatványon. A jelenlegi jogrend alapján megkülönböztetünk bejelentés-köteles és telepengedély-köteles tevékenységeket. A két tevékenységtípus esetében más-más az eljárás rendje.

Mikor kell telepengedélyt benyújtani?

Amennyiben a végzett, illetve végezni kívánt tevékenység a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletébe tartozik, úgy bejelentést kell tenni az Önkormányzat felé, amennyiben a 2. számú melléklet alá tartozik, úgy a tevékenység telepengedély köteles.

Eljárás lefolytatásának menete

Az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén elegendő a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványt kitöltenie és a szükséges mellékleteket csatolni. Beküldést követően a Jegyző megvizsgálja, hogy az adott tevékenység az adott telepen végezhető-e (helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás stb.). Ezt követően az ügyintéző a telepet nyilvántartásba veszi, engedélyt ad működésére. Az engedélyező hatóság értesíti az egyes hatóságokat (pl.: Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség, Népegészségügyi Intézet, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Katasztrófavédelem), melyek azt követően a telepen ellenőrzést folytathatnak le. Az 1. melléklet alá tartozó tevékenységek esetén az ellenőrző hatóságok már működő telepet szemléznek, ezért jogosultak bírság kiszabására, amennyiben szabálytalanságot tárnak fel.

A 2. számú mellékletbe tartozó tevékenység végzése esetén szintén az Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott adatbejelentő lapot kell kitölteni, majd a szükséges mellékleteket csatolni. A beérkezést követően az Önkormányzat helyszíni szemlét tűz ki, melyről értesíti az érintett szakhatóságokat (pl.: Népegészségügyi Intézet, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Igazgatóság). A helyszíni szemle lefolytatását követően a szakhatóságok írásban adják meg a működéshez szükséges hozzájárulásukat. A szakhatósági állásfoglalások kézhezvételét követően a Jegyző telepengedélyt ad és a telepet nyilvántartásba veszi. Erről értesítést küld az érintetteknek és a hatóságoknak (a fenti szakhatóságokon kívül értesítést kap a Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség, illetve a Rendőrkapitányság). Az ügyintézési határidő: 21 nap.

Ki készíthet telepengedélyezési dokumentációkat?

A szükséges formanyomtatványok és mellékleteinek benyújtása nem igényel végzettséget. Azonban azt javasoljuk, hogy már az első pillanattól kezdve vegye igénybe szakembereink segítségét, ugyanis az eljárás lefolytatásához minden esetben szükséges a vonatkozó jogszabályok és az ügyrend alapos ismerete.

Miben segítünk mi?

A tevékenység alapos megismerését követően megvizsgáljuk az engedélyeztethetőség feltételeit. Amennyiben a telep tevékenysége és kapacitása meghaladja a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet irányszámait, úgy Előzetes Vizsgálat, Hatásvizsgálat vagy Egységes Környezethasználati Engedélyezés lefolytatása szükséges. Amennyiben nem tartozik e rendelet hatálya a lá a tevékenység, ezután készül el a kérelmi dokumentáció és mellékletei. Ilyen melléklet pl. a telepengedélyezés során benyújtandó környezetvédelmi tervfejezet is. Tárgyi környezetvédelmi tervfejezet elkészítése során vizsgálni és modellezni kell a tevékenység környezetre gyakorolt hatásait, majd javaslatot tenni a telep működésére vonatkozóan.

Az engedélyeztetést megelőzően a telephelyet működésre alkalmassá kell tenni, valamint el kell készíteni a különböző hatóságok elvárásainak megfelelő dokumentációkat. Ennek keretein belül többek között környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szempontból is meg kell felelni. 

Hulladékgazdálkodásnak minősül a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása. Hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag engedély birtokában végezhető.

Mikor kell Hulladékgazdálkodási engedélykérelmi dokumentációt benyújtani?

Az alábbi, hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek minősülnek engedélykötelesnek:

• gyűjtés
• szállítás
• közvetítés
• kereskedelem
• előkezelés
• hasznosítás
• ártalmatlanítás
• közszolgáltatás végzése
• üzemi gyűjtőhely működtetése

A közvetítés és a kereskedelem végzéséhez elegendő egy egyszerűsített nyilvántartásba vételi dokumentáció elkészítése és benyújtása. Az üzemi gyűjtőhely kialakításához és működtetéséhez a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet figyelembe vételével kialakított létesítmény szükséges. Tárgyi létesítményre üzemeltetési szabályzatot kell készíteni, melyet az illetékes Hatóságnak be kell nyújtani véleményezésre. A hulladékgazdálkodási engedélykérelem benyújtásához a tevékenységet és annak környezeti hatásait bemutató, részletes dokumentáció elkészítése szükséges.

Nem szükséges engedélyt kérni pl. saját hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen történő gyűjtésére, saját hulladék telephelyek közötti szállítására, saját bontási hulladék saját telephelyen történő hasznosítására.

Ki készíthet Hulladékgazdálkodási engedélykérelmi dokumentációt?

A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezése alapján hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére irányuló hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet a kérelmező szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazottja, vagy hulladékgazdálkodás részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíthet. Amennyiben a tevékenység végzését megelőzően a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti dokumentációk valamelyikét szükséges elkészíteni, úgy a dokumentációt kizárólag szakértő készítheti el, aki a jogszabályoknak megfelelő környezetvédelmi és természetvédelmi jogosultságokkal rendelkezik.

Az eljárás lefolytatásának menete

Megkeresést követően szükséges felmérni a végezni kívánt tevékenység típusát és annak volumenét. Egyes tevékenységek és létesítmények esetében a hulladékgazdálkodási engedély igénylése előtt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti Előzetes Vizsgálat, Környezeti Hatásvizsgálat vagy Egységes Környezethasználati Engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. Ennek vizsgálatát, illetve az előzetes engedélyezés lefolytatását követően történik a hulladékgazdálkodási engedélykérelem elkészítése, benyújtása és hatóság előtti képviselete. A dokumentáció benyújtása történhet a területileg illetékes Környezetvédelmi Főosztálynak, a Főfelügyelőségnek, illetve (külföldön történő hulladék szállítás engedélyezése esetén) az érintett ország környezetvédelmi szervének. Hulladékgazdálkodási engedély, illetve nyilvántartásba vétel maximum 5 évre adható. Egyes esetekben ezt követően szükséges a telepengedélyezési eljárás lefolytatása is az illetékes Önkormányzatoknál. Amennyiben a tevékenységet 5 évet követően is végezni kívánja a kérelmező, úgy azt a lejárta előtt legkésőbb 45 nappal (nyilvántartásba vétel esetén 30 nappal) újra kell kérelmezni.

Miben segítünk mi?

Első lépésként feltárjuk, hogy a végezni kívánt tevékenységhez milyen engedélyezési eljárás(ok) lefolytatása szükséges. Ezt követően elkészítjük a jogszabályok által elvárt engedély kérelmi dokumentációt (Magyarországra vagy az EU területére vonatkozóan). Amennyiben az engedélyeztetés lefolytatása után szükséges, elkészítjük a telepengedélyezéshez szükséges bejelentéseket, illetve az azokhoz szükséges dokumentációkat, részt veszünk a hatóságoknak megfelelő rendszer teljes körű kialakításában. A tevékenység végzéséhez célszerű, bizonyos esetekben pedig kötelező környezetvédelmi szakembert alkalmazni. Megbízotti tevékenységünk végzése során folyamatos tanácsadást biztosítunk Partnereink részére.

Az egyes építéshatósági és sajátos építményfajták engedélyeztetésének során (pl.: építési, használatba-vételi, fennmaradási) a kérelemnek számos mellékletet és dokumentációt kell tartalmaznia. Ilyen dokumentáció pl. a környezetvédelmi tervfejezet és a tűzvédelmi műszaki leírás. A tervfejezet részletesen vizsgálja az engedélyeztetni kívánt épület vagy létesítmény környezetre gyakorolt hatásait (hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, felszíni- és felszín alatti vízvédelem, talajvédelem, levegőtisztaság-védelem, természetvédelem, tájvédelem, épített környezet védelme, havária események).

Mikor kell Környezetvédelmi tervfejezetet benyújtani?

Amennyiben az épület, építmény vagy létesítmény tervezése befejeződött, a tervező engedélyeztetésre benyújtja a terveket az eljáró hatóságnak. Az illetékes hatóság a kérelmet megvizsgálja és az érintett szakhatóságoknak véleményezésre megküldi, illetve az eljárást felfüggeszti.

Sok esetben akár hónapokkal is eltolódhat az építési engedély kézhezvétele, de akár meg is hiúsulhat a beruházás, ha a tervezés során előzetesen nem vizsgálták meg, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik-e. Amennyiben ezen jogszabály hatálya alá tartozik, akkor az engedélyező hatóság az eljárást felfüggeszti mindaddig, amíg lefolytatásra kerül az Előzetes Vizsgálat, Környezeti Hatásvizsgálat, vagy az Egységes Környezethasználati Engedélyeztetés. Ezen probléma megjelenése nem csak jelentősebb környezeti kockázatot jelentő technológiák alkalmazása, nagyobb létesítmények megvalósítása során várható, hanem kisebb fejlesztések esetében is előfordulhat.

Amennyiben a létesítmény nem tartozik a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá, de meghaladja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 14. pontjában felsorolt küszöbértékek valamelyikét, úgy Környezeti hatások jelentőségének vizsgálati dokumentációt szükséges készíteni.

Abban az esetben, ha a fenti két jogszabály egyikének hatálya alá sem tartozik az engedélyezéssel érintett tevékenység, az eljáró hatóság szakhatóságként akkor is megkeres(het)i az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályt. Ez abban az esetben történik meg, amennyiben az érintett tevékenység vagy építmény vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, zaj- és rezgésvédelmi, természet- és tájvédelmi, illetve levegőtisztaság-védelmi vonatkozásában nem a helyi Önkormányzat az első fokon eljáró hatóság, hanem a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály.

Miben segítünk mi?

Az épület, építmény vagy létesítmény engedélyeztetése során fellépő kellemetlenségek és nagy mértékű időbeli csúszások megelőzhetőek, ha már a terv előkészítési, illetve tervezési fázisában környezetvédelmi szakértőt von be a beruházó vagy megbízott tervezője. Így már előzetesen fel lehet készülni a projekttel kapcsolatos engedélyeztetési eljárásokra, illetve adott esetben még ki is lehet küszöbölni azokat. Az építési tervdokumentáció részeként elkészített szakszerű, precíz és alapos környezetvédelmi tervfejezet, vagy egy időben elindított előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati eljárás jelentősen rövidíthet az engedélyeztetés időtartamán. Még a kezdeti szakaszban meghozott megfelelő stratégiai döntések jelentősen csökkenthetik az engedélyezés, a beruházás, vagy a későbbi üzemeltetés költségeit.

Az Egységes Környezethasználati Engedély (röviden EKHE, illetve IPPC engedély) az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály által kiadott engedély, amely az érintett tevékenységet integrálja az egyes környezeti elemekre vonatkozó környezetvédelmi követelményekhez. Az integrálás során meghatározásra és szabályozásra kerül a végzett tevékenység, illetve annak környezetvédelmi szempontú vonatkozásai. Az IPPC engedély tulajdonképpen egy keretszabályozás, melybe belefoglalásra kerül a vizsgált tevékenységre vonatkozóan kiadott összes környezetvédelmi tárgyú engedély (pl.: hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, felszíni- felszín alatti vízvédelmi).

Mikor kell Egységes Környezethasználati Engedélyezési dokumentációt benyújtani?

Egységes Környezethasználati Engedélyezési dokumentációt akkor kell benyújtani, ha a végezni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletébe tarozik, és meghaladja az ott felsorolt mennyiségi határokat. Amennyiben a tevékenység az 1. és a 2. számú mellékletbe is beletartozik, úgy összevont eljárást kell lefolytatni. Amennyiben a vállalkozás már rendelkezik IPPC engedéllyel, de jelentős változtatást kíván végrehajtani, abban az esetben módosítani szükséges a meglévő engedélyt. A módosítás tárgyától és volumenétől függ, hogy elegendő-e a meglévő engedélyt módosítani és felülvizsgálni, vagy szükséges Környezeti Hatásvizsgálati dokumentációt is készíteni.

Ki készíthet Egységes Környezethasználati Engedélyezési Dokumentációt?

Az Egységes Környezethasználati Engedélyezési Dokumentációt, illetve annak módosítását kizárólag a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti szakértő készíthet, aki a jogszabályoknak megfelelő környezetvédelmi és természetvédelmi jogosultságokkal rendelkezik.

Az eljárás lefolytatásának menete

Az Egységes Környezethasználati Engedélyezési Dokumentáció benyújtását követően a Környezetvédelmi Hatóság hirdetményt (közleményt) tesz közzé az eljárás megindításáról, valamint annak mellékleteként csatolja a benyújtott dokumentációt és mellékleteit is. Az eljáró hatóság az érintett szakhatóságoknak, valamint az érintett Önkormányzat jegyzőjének is megküldi elektronikusan a dokumentációt. A szakhatóságok döntésükről állásfoglalást készítenek, mely a határozatba kerül felvezetésre. A határozat kiadása előtt az eljáró hatóság közmeghallgatást tarthat, majd határozatot ad ki az eljárással kapcsolatosan. Ezen határozat környezetvédelmi engedély, mely alapján a vizsgált tevékenység végezhető. Az ügyintézési határidő 70 nap, 5 éves felülvizsgálat esetében 45 nap. Összevont eljárás lefolytatása: 3 hónap.

Miben segítünk mi?

Elkészítjük a szükséges Egységes Környezethasználati Engedélyezési Dokumentációt és képviseljük azt az érintett eljáró hatóság és a szakhatóságok előtt. Az engedélyezést követően tárgyi létesítmény üzemeltetéséhez szakértő alkalmazása is szükséges, melyben szintén készséggel állunk Partnereink rendelkezésére. Tevékenységünk során folyamatos részvételt és tanácsadást biztosítunk, illetve az engedélyben előírásra kerülő követelmények betartásához javaslatokat teszünk. Az IPPC engedélyt 5 évente szükséges felülvizsgálni, mely során értékelő dokumentációt kell készíteni és benyújtani az illetékes Hatóságnak.

A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek megkezdését megelőzően, illetve azok bővítése előtt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges. A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre), a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére (különösen a tájra, településre, éghajlatra, ökológiai rendszerre) való hatásainak, továbbá az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásoknak az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki.

Mikor kell Környezeti Hatásvizsgálati dokumentációt benyújtani?

Környezeti hatásvizsgálat lefolytatása abban az esetben szükséges, ha az engedélyezéssel érintett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletébe tartozik. Abban az esetben is KHV köteles a tevékenység, ha az illetékes környezetvédelmi hatóság a benyújtott Előzetes vizsgálati eljárás alapján jelentősnek ítéli a tevékenység környezeti hatásait. Szintén le kell folytatni a Hatásvizsgálatot abban az esetben, ha a tevékenység a fenti rendelet 3. számú mellékletébe tartozik és nem éri el annak küszöbértékeit, azonban az illetékes hatóság szakhatósági eljárásban megállapította annak jelentős hatásait. A fenti esetekben a környezethasználónak Környezeti Hatásvizsgálati Dokumentációt kell benyújtania az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálynak, mely dokumentációt tárgyi rendelet 6. és 7. számú melléklete szerinti adattartalommal kell elkészíteni.

Ki készíthet Környezeti Hatásvizsgálati Dokumentációt?

Környezeti Hatásvizsgálati dokumentációt kizárólag a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti szakértő készíthet, aki a jogszabályoknak megfelelő környezetvédelmi és természetvédelmi jogosultságokkal rendelkezik.

Az eljárás lefolytatásának menete

A Környezeti Hatásvizsgálati Dokumentáció benyújtását követően a Környezetvédelmi Hatóság hirdetményt (közlemény) tesz közzé az eljárás megindításáról, valamint annak mellékleteként csatolja a benyújtott dokumentációt és mellékleteit is. Az eljáró hatóság az érintett szakhatóságoknak, valamint az érintett Önkormányzat jegyzőjének is megküldi elektronikusan a dokumentációt. A szakhatóságok döntésükről állásfoglalást készítenek, mely a határozatba kerül felvezetésre. A határozat kiadása előtt az eljáró hatóság közmeghallgatást tart, majd határozatot ad ki az eljárással kapcsolatosan. Tárgyi határozat környezetvédelmi engedély, mely alapján a vizsgált tevékenység végezhető. Az ügyintézési határidő: 70 nap.

Miben segítünk mi?

Új tevékenység esetén célszerű már a tervezési fázisban környezetvédelmi szakember bevonása az esetlegesen felmerülő kérdések megválaszolására, illetve az esetleges újratervezés során felmerülő költségek elkerülése végett. Tervezési fázisban segítünk megtalálni Partnerünk számára azt a legkedvezőbb állapotot, melyet az érintett hatóságok elfogadnak. Amennyiben a létesítmény, illetve a tevékenység már rendelkezik kész tervekkel, úgy azokhoz igazodva találjuk meg Megrendelőnk számára a legoptimálisabb megoldásokat. Elkészítjük a szükséges Környezeti Hatásvizsgálati Dokumentációt és képviseljük azt az érintett eljáró hatóság és szakhatóságok előtt. Meglévő környezetvédelmi engedély esetében, annak lejártát megelőző 6 hónappal a szükséges felülvizsgálati dokumentációt az elmúlt időszakot figyelembe véve készítjük el és képviseljük.

Az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásának célja az, hogy az illetékes Környezetvédelmi Hatóság az engedélyezéssel érintett beruházással és annak környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatosan megfelelő információkhoz jusson. A dokumentáció beérkezését követően a Hatóság a dokumentációt megvizsgálja és dönt arról, hogy a tervezett tevékenység milyen mértékű környezetterheléssel járhat. Amennyiben a környezetterhelést jelentősnek minősítik, úgy Környezeti Hatástanulmány (KHV) benyújtására kötelezik az ügyfelet. Amennyiben jelentős környezeti hatások nem várhatóak, úgy a tevékenységet engedélyezi a tárgyi határozatban foglalt kötelezettségek megvalósítása mellett.

Mikor kell Előzetes Vizsgálati Dokumentációt benyújtani?

Előzetes vizsgálat lefolytatása és előzetes vizsgálati dokumentáció készítése abban az esetben szükséges, ha az engedélyezéssel érintett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében szerepel, illetve a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel. Ebben az esetben el kell készíteni a fenti rendelet 4. számú melléklete szerinti Előzetes Vizsgálati Dokumentációt (EVD). A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a környezetvédelmi hatósághoz akkor is, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy az ott részletezett kritériumokat nem teljesíti.

Ki készíthet Előzetes Vizsgálati Dokumentációt?

Előzetes Vizsgálati Dokumentációt kizárólag a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti szakértő készíthet, aki e jogszabálynak megfelelő jogosultságokkal rendelkezik.

Eljárás lefolytatásának menete

Az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Környezetvédelmi Hatóság hirdetményt (közleményt) tesz közzé az eljárás megindításáról, valamint annak mellékleteként csatolja a benyújtott dokumentációt is. Ezt követően a tervezett tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a dokumentáció 1 példányát. A közleményt közhírré teszi, valamint lehetőséget nyújt a dokumentációba való betekintésre. Az eljáró hatóság az érintett szakhatóságokat is bevonja az eljárás lefolytatásába. A szakhatóságok döntésükről állásfoglalást készítenek, mely belefoglalásra kerül a határozatba. Amennyiben a Hatóság szükségesnek tarja, úgy gondoskodik közmeghallgatás tartásáról is. Az előzetes vizsgálati eljáráslezárásaként az eljáró Hatóság határozatot ad ki. A határozat kiadásáról szintén hirdetményt tesz közzé. Az ügyintézési határidő: 45 nap.

Miben segítünk mi?

Az Előzetes Vizsgálat lefolytatása abban az esetben szükséges, amennyiben a létesítés jelentősebb hatást ró a környezetre. Ezért célszerű már a tervezési fázisban környezetvédelmi szakember bevonása. Így adott esetben már az előzetes fázisban, nagyobb pénzügyi ráfordításokat megelőzve kikerülhető egy esetleges újratervezés költsége, vagy egy későbbi elutasító határozat kézhez vétele. Vállalkozásunk már a tervezést megelőző fázisban segít a környezetvédelmi szempontból legkedvezőbb megoldások megtalálásában és a tervezési munkák támogatásában. Amennyiben a projekt a tervezési fázison már túlhaladt, úgy a meglévő helyzethez alkalmazkodva találjuk meg a megrendelő számára a legoptimálisabb megoldásokat.

Azokban a munkakörökben, ahol fertőzésveszély, vagy járványveszély lehetősége áll fenn, biológiai kockázatértékelést kell végezni, annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek.

Jogszabályi háttér: 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet

Ellenőrző hatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

Miért fontos Önnek?

• Mert a munkáltató feladata, hogy meghatározza a munkavállalókat érő expozíció (veszélyeztetettség) jellegét, időtartamát és amennyiben lehetséges mértékét.
• Mert a szükséges egyéni védőeszközök, munkaköri védőoltások alapjául szolgál.
• Mert a biológiai kockázatértékelést, a biológiai kóroki tényezők felmérését a hatóságok kiemelten ellenőrzik.

Miben segítünk mi?

Elkészítjük a biológiai veszélyeket felmérő dokumentációt, javaslatot adunk az egészséges munkakörnyezet kialakítására, valamint elkészítjük a biológiai kóroki tényezőkkel szemben az egyéni védőeszközök meghatározását és a szükséges munkakörökhöz kapcsolódó oltási rendet.

Biológiai veszélyekkel rendelkező munkahelyek lehetnek:

• mezőgazdaság, erdészet, kertészet
• állatokkal vagy állati eredetű anyagokkal érintkező tevékenységek
• egészségügy és szociális munka
• élelmiszergyártás
• hulladékkezelés, szennyvíztisztító üzemek
• mikrobiológiai analitikus laboratóriumok vagy biotechnológiai vállalatok
• építőipar (természetes anyagok pl. agyag, szalma, nád feldolgozása; épületek átépítése)
• légkondicionáló rendszerekkel rendelkező és magas páratartalmú munkaterületek (pl. irodaházak, textilipar, nyomdaipar és papírgyártás)

A biológiai kockázatértékelés menete:

• veszély azonosítása,
• a biológiai tényezők csoportba sorolása a vonatkozó rendelet előírásainak megfelelően,
• a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelőségének a bejelentés során tett ajánlásai,
• a foglalkozási, illetve a foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedésekre vonatkozó információk,
• a munkavállaló munkahelyi tevékenységéből adódó lehetséges allergizáló és toxikus hatások,
• a munkavállaló tényleges foglalkozási, illetve foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedései.

A biológiai kockázatbecslést évente el kell végezni, továbbá minden olyan esetben, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja. 

Üzemen belüli közlekedési útvonalak felfestése, gyalogos- és gépi közlekedés elhatárolása

Tűzivíz medence ötévenkénti teljes körű felülvizsgálata, karbantartása

Tüzivíz medence szívócsővezetékének komplett cseréje, medence teljes körű karbantartása

 Szerelvényszekrény telepítése, tűzcsap szerelvények kihelyezése

 Szerelvényszekrény telepítése, föld feletti tűzcsap korrózióvédelme

Vízhozam mérés mérősugárcsővel

Tűzoltási gyakorlat

Biztonsági és egészségvédelmi koordináció

Üzembe helyezés előtti első felülvizsgálat

Minden új, vagy beüzemelés előtt álló létesítményben (iroda, üzlet, iskola, üzemcsarnok, gyár, orvosi rendelő, stb.) a villamos berendezés átadásához szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyvre van szükség.

Az első ellenőrzés közben talált hibát haladéktalanul ki kell javítani és mielőtt a felülvizsgáló a villamos berendezést megfelelőnek minősíti a MSZ HD 60364 szerint, minden hibát el kell hárítani. Az első ellenőrzésről készült minősítő irat nem adhat határidőt a hibák kijavítására, a talált hibákat a minősítés előtt kell kijavítani.

Új villamos berendezés első ellenőrzése után készült minősítő irat nem tartalmazhat hibát, viszont meglévő villamos berendezés bővítése utáni első vizsgálatról készült minősítés már adhat ajánlásokat javításokra.

Gyakorisága:
(MSZ HD 60364 szabványvonatkozó követelményei szerint)

Új villamos berendezés átadása előtt vagy meglévő berendezés bővítése után.

Miért fontos Önnek?

• Mivel a jegyzőkönyv alapfeltétele a használatba vételi engedély kiadásának.
• Későbbi műszaki biztonságunk érdekét szolgálja.

Miben segítünk?

• Ellenőrizzük, hogy a villamos szerkezetek a vonatkozó követelményeknek helyesen lettek-e megválasztva és, hogy szerelésük megfelelő-e. Az üzembejárás során tűzvédelmi szempontból átvizsgáljuk az elosztókat, vezetékeket, kábeleket, kötéseket és elektromos eszközöket.
• Műszeres méréseket végzünk, melyek célja: védővezetők folytonosságának ellenőrzése, szigetelési - földelési - hurok ellenállásmérés
• A felülvizsgálatot minden esetben fokozott körültekintéssel végezzük, majd
  ezt követően elkészítjük a jegyzőkönyvet, minősítő iratot.