Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amit rendeltetése szerint a munkavállalóknak kell viselniük, az egészségüket és a biztonságukat fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

Nem minősül védőeszköznek: a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg.

Jogszabályi háttér:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23,42,56. §

18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról;

17/2013. (VI. 4.) NGM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének különös szabályairól;

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről;

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről;

11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról;

16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

Ellenőrző hatóság:

Főváros és Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya

Amire érdemes figyelnie:

• Az egyéni védőeszköz biztosítása és használata kötelező
• Gondoskodnia kell az elhasználódott védőeszközök rendszeres cseréjéről
• Az egyéni védőeszközök átvételét, selejtek visszavételét jegyzőkönyvezni szükséges

Miben segítünk mi?

Mivel az egyéni védőeszközök juttatási rendjének elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, vállaljuk ennek szakszerű kidolgozását, karbantartását.

Közreműködünk a megfelelő egyéni védőeszközök kiválasztásában és beszerzésében is!

A munkavédelmi törvény alapelve szerint a munkavédelmi követelményeket a munkáltató teljesíti és a teljesítés módját a munkáltató maga határozza meg. A munkavédelem követelményrendszerét, eljárási szabályait megfogalmazó sok egyedi utasítás helyett azonban célszerű egyetlen utasításban, úgynevezett “munkavédelmi szabályzatban” összefoglalni.

Jogszabályi háttér: A munkavédelmi szabályzat készítésére a munkáltatónak jogszabály által előírt konkrét kötelezettsége nincs, de felelőssége az alábbiakra kiterjed:

1993.évi XCIII. tv. 2. § (részlet)

„A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.”

Ellenőrző hatóság: Budapesti és Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya

Amennyiben a vállalkozás rendelkezik munkavédelmi szabályzattal, akkor a hatóság ellenőrizheti, hogy az abban foglaltak szerint történik-e a munkavégzés.

Miért fontos Önnek?

• Mert egységes szempontok szerint rögzítheti a munkavállalók munkavédelmet érintő feladatait
• Mert minden munkáltatónak érdeke az egészséges, hatékonyan dolgozó munkavállaló

Miben segítünk mi?

A szabályzat megfelelő módon történő elkészítése számos egyeztetést, nagyfokú összehangolást igényel. Mivel egy-egy szabályozási kör (pl. egyéni védőeszközök juttatása) munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, valamint a dokumentum elkészítésébe a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót és az érintett szakembereket (jogi, műszaki, stb.) is be kell vonni, ezért az elkészítést célszerű munkabiztonsági szakemberre bízni.

A szabályzat tartalma a tevékenység jellegétől és veszélyességétől függ, az alábbiakra érdemes kitérni készítésekor:

• munkavédelmi ügyrend;
• foglalkoztatás munkavédelmi feltételei;
• munkavédelmi oktatások rendje;
• egyéni védőeszköz juttatási rend;
• bőrvédő szer, ipari kéztisztító, bőrvédő készítmény juttatás;
• védőital juttatás;
• munkahelyekre és munkavégzésre vonatkozó rendelkezések (általános magatartási szabályok, speciális tevékenységektől függő szabályok);
• munkavédelmi eljárások rendje (létesítés, üzembe helyezés, időszakos biztonsági felülvizsgálat);
• munkavédelmi ellenőrzések rendje;
• munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos szabályok.

Minden olyan vállalkozás, amely tevékenysége során vegyi anyagokat, veszélyes készítményeket (beleértve a tisztító szereket is) használ fel, tárol vagy forgalmaz, az köteles kémiai kockázatértékelést készíttetni és a benne szereplő intézkedési terv alapján a kockázati értékeket a lehető legalacsonyabbra csökkenteni.

Jogszabályi háttér:

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a Munkahelyek kémiai biztonságáról

44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

Ellenőrző hatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

Miért fontos Önnek?

• Mert a munkáltató feladata felkutatni, megbecsülni és értékelni a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat.
• Mert a munkavállalókat veszélyeztető kockázatok csökkentésére megelőző intézkedéseket kell hoznia.
• Mert elkészítésével csökken a vegyi anyagok okozta egészségkárosodások, balesetek bekövetkezésének esélye

Miben segítünk mi?

A kémiai kockázatbecslés végrehajtása folyamán áttekintjük, hogy a munkavállalót milyen veszélyes anyag, veszélyes készítmény, keverék veszélyeztetheti, és milyen óvintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzése érdekében.

A kémiai kockázatbecslés elemei:

• Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények felhasználással járó munkafolyamatok azonosítása
• Veszélyek azonosítása
• A felhasznált veszélyes anyagok, veszélyes készítmények biztonsági adatlapja begyűjtése, a biztonsági adatlap elemzése
• Munkafolyamatok szabályozottságának vizsgálata
• Munkakörnyezet megfelelőségének tanulmányozása
• Az expozíció elemzése
• Kémiai kockázat becslése
• Kémiai kockázatbecslés végrehajtása
• Kémiai kockázatbecslés dokumentálása

A kémiai kockázatértékelés elkészítése mindig az adott anyaggal való munka vagy annak tárolását megelőzően kell, hogy megtörténjen. Az egyes veszélyes anyagokhoz tartozó biztonsági adatlapok nem helyettesítik kockázatértékelést - ezt a hatóságok egy ellenőrzés során nem fogadják el!

A munkahelyi kockázatértékelés célja a végzett tevékenységekből eredő azon veszélyforrások feltárása, amelyek a munkát végző személyeknek sérülést, egészségkárosodást okozhatnak. Célja továbbá a kockázat mértékének meghatározása, javaslattétel a kockázat becsült hatásának elhárítására, illetve elfogadható mértékűre csökkentésére tárgyi, személyi, szervezési intézkedésekkel, vagy ahol ez nem lehetséges, kollektív műszaki védelem alkalmazásával, illetve egyéni védőeszközök biztosításával.

Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. tv. 54. §

Ellenőrző hatóság: Budapesti és Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya

Miért fontos Önnek?

• Mert felelős vezetőként ismernie kell azokat a veszélyeket és kockázatokat, amelyek a munkavállalókat a munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben érhetik.
• Mert törvényi előírás, hogy minden vállalkozásnak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, ha már 1 fő munkavállalója vagy akár segítő családtagja részt vesz a tevékenység végzésében.
• Mert az elkészült kockázatértékelést minimum 3 évente felül kell vizsgáltatni, illetve soron kívül felül kell vizsgáltatni, ha lényegesen megváltoztak a munkakörülmények (új gép, anyag, technológia), esetleg fokozott expozíció vagy súlyos munkabaleset következett be!

A munkahelyi kockázatértékelés tartalma:

• a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
• a veszélyek azonosítása;
• a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
• a kockázatot súlyosbító tényezők;
• a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
• a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
• a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
• az előző kockázatértékelés időpontja.

A kockázatértékelés elkészítése munkavédelmi- és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezért kizárólag ilyen végzettséggel rendelkező szakemberek végezhetik a feladatot.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.